Nem tudom.
Próbálok nem vissza olvasni, mert hát mindig előre, soha vissza, nem? De annyira nehéz.
Sokszor gondolkozom azon, milyen mentális betegség lehet néha úrrá rajtam. De igazából azon a 'kis' depresszión kívül, amit már áttárgyaltam a pszichonénivel, más nincs. (na, nem mintha ne lenne elég.)
Megpróbálom leírni néha a gondolataim, hátha kicsit jobban leszek. Vagy mondjuk tisztábban látom majd a dolgaim. Sok mindent megtennék azért, hogy jobban legyek, ha tudnám, mit is kellene. Nehéz és hosszú idő kitapasztalni.
Egyszer bele fog szakadni a lelkem az életbe. Nem nekem való ez. Tényleg olyan szívesen adnám az életem egy olyan embernek, akinek szüksége lennerá és megbecsülné.
Nem tudom merre. Itt vagyok a nagy világban, nem tudom mi a célom, miért, merre. A hogyant mindig mindenre megoldom. Elvileg vannak célok..de hát..*vállat von*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése