Kedd óta vagyok Bécsben és még mindig nem érzem, hogy sikerült volna egészen jóra összeszednem magam. Nem érzem, hogy az agyam befogadóbb lenne a némettel. Nem érzem, hogy van értelme erőltetnem, vért izzadnom vele.
De biztosan kiheverem és tudom, hogy nemsokára jön a jobb időszak. Megígértem, hogy amennyi csak tőlem telik, azt megteszem (és magamban még többet ígértem neki.), és ehhez tartom is magam.

Gondolom ezeket a fancy youtube tornázós videókat nem 40 fokra tervezték, nulla légmozgással.

Amúgy meg fuck logic, de lement rólam majdnem 4 kg és mégis puffancsabbnak érzem magam. (Nem, nem fogyóztam, akkor még tornázni se, ideg volt.)

Még egy Múzeumok Éjszakájáról maradok le. Basszus, lehet soha többé nem fogok hűs nyári éjjelen becsípve egyik múzemról a másikra járni.

Na de reméljük azért de.

Azt sem tudom már megszámolni, hogy hány felé szakad a szívem. Már nem is darabokban van szerencsétlen, hanem elporladt. Mi kell ilyenkor? Technokol vagy stiftes ragasztó, sebtapasz vagy cellux?

Holnap kiutazom Bécsbe kb 2 hétre. Rendbe kell jöjjek, iszonyúan széthullottam. Minden porcikám sajog, minden idegszálam pattanásig van feszülve.

Várom a megváltást. Amikor csak bámbulok magam elé és végre megindulnak a könnyeim és végre, végre valahára könnyebb lesz. Amikor végre végig tudok aludni egy éjjel anélkül, hogy felébrednék arra, hogy iszonyú feszült vagyok és zaklatott, ideges. Amikor a napfényes nappaliban reggel még kicsit elbóbiskodolok csak mert jól esik a kanapén pihenni ahogy rám süt a nap.
Nem érdekel ebben a 2 hétben a nyelv próbálgatása. Saját magam kell ráncba szedni mert baj van, nagy baj és nem maradhat így.

Szeretnék kicsit megállni, nagylevegő nélkül, letenni mindent. Hiányzom saját magamnak, durva, hogy ennyire elnyomtam mindent.

Minden rendbe fog jönni. Újra fogok levegőt kapni. Így lesz, így bizony, mert teszek érte.

I need you to love me a little louder today.

Vajon mindenki szorong legalább annyira, mint én?
Más is sokat sír? Rossz időszakban akár minden éjjel?
Más is fáj a gyomra ha feszült? Más sem tud enni? Normális ha eszem aztán kihányom és utána jobban érzem magam?
Másnak is nehéz nem bántania magát? Más sem tud boldog és elégedett lenni?
Más is ébred úgy, mintha egész éjjel az izmai görcsben lettek volna a testén mindenhol?
Más is ébred az éjjel közepén ziláltan, feszülten?
Más is felébred arra, hogy ő iszonyúan feszültnek érzi magát és így nem megy?

És persze, erről beszélni kellene valakivel de iszonyúan nehéz. Kevésbé ijesztő kérdések hallatán is elkezdenek aggódni, kérdések hada érkezik felém és inkább hazudok én bármit de hagyjanak a kiváncsi szavaikkal. Nem tudok válaszolni a kellemetlen kérdésekre őszintén, inkább azt mondom, amit hallani szeretnének, mert tudom jól, mit akarnak hallani és hogy miként tudom kivágni magam egy ilyen helyzetből. Nem vagyok hülye csak vannak napok, amikor kevésbé kezelem jól ezt a hiperszuper érzékenységet és olyankor kicsit jobban kell szeretni. Meggyógyul valaha a lelkem?

Szörnyen érzem magam, amikor szóba kerül Bécsifiú egyik barátja ( ő ) nekem pedig csak az tud pörögni az agyamban, hogy egyszerűen likvidálni kéne, akárhogy.
Szerencsétlen a puszta létezésével is nagyon idegesítő tud lenni. Remélem soha az életben nem óhajt hozzám szólni.

Azt gondoljuk, hogy nem bírjuk ki aztán valahogy mégis. Na de meddig? Meddig lehet ezt játszani?

Egyszerre érzem üresnek és túlterheltnek az életem.

Lidocain

Kedves Élet/Sors akármi.

Egy hülye köcsög vagy és kapd be, de jó mélyen!

Most igazán nem értem, mit akarsz tőlem. Most épp azt kell megtanulnom, hogy hogyan kell háttérbe helyeznem a vágyaim vagy hogy hogyan borítsak fel magam körül minden biztosat egy teljesen bizonytalan, át nem gondolt hülyeség végett? Legyek hű önmagamhoz vagy tanuljak meg kivárni és megküzdeni a dolgokért?
Kicsit jó lenne, ha segítenél, mert nem értem. Pedig igyekszem.

Tudod a heroinnál meg a fegyvernél is 

Durvább, amikor megerőszakolod a 

Lelkedet, ahogy én teszem, 

És miattad teszem hidd el nekem.

Ma már mindenki fitness edző, ilyen modell, amolyan fotós, séf, lélekbuzerátor, szellemi tanácsadó , terapeuta vagy üzletasszony/ember és hirdetik az igét, próbálnak téríteni, hogy mindenki hülye, kivéve ők.

Én meg bazmeg egy sima, egyszerű ember vagyok, aki próbál hű maradni önmagához és próbál jó ember maradni, amikor egy igazi tajtékzó sárkány tudna lenni.
De ez nyilván nem olyan izgalmas.

El ne felejtsem, hogy Hosszú Katinka videói mennyire motiválóan hatnak rám.
Megnézek újra egyet-kettőt és máris nem érzem akkora szívásnak, hogy kismilliószor hallgatok meg egy hörverstehent, de egy nyikkot nem értek belőle. Inkább hallgatok tovább még egy milliószor és mondom utána szépen, előbb utóbb menni kell ennek.