Hétfőn hajnal fél 1-kor felébredtem aztán nem is sikerült többet aludnom. Viszont gyönyörű napos időnk volt és a szél sem fújt, úgyhogy miután a századik réteget is magamra erőszakoltam és felkaptam a bakancsom neki indultam a városnak.
Ha jó idő van akkor szeretek besétálni. Az autópálya mellett utálok sétálni, de szerencsére az kb csak 1 km-es szakasz. Addig-addig sétálgattam, míg egy laza 20 km-es tour the Inverurie-t össze hoztam :D Szépen bevásároltam az otthoniaknak tonhalból, mindenféle olajos halakból meg kagylóból. (mit meg nem tesz az ember a szeretteiért)
Február 13-án indul a gépem haza egy nagyobb holidayre mivel majd csak március 6-án (asszem) jövök vissza.  Nem mondom, hogy minden porcikám vágyakozik haza, sőt. De ennek egyenlőre ez a rendje és módja.